... nem írtam egy sort sem. Nem panaszkodom, mert nincs rá okom, dolgozok ezerrel az új helyen, esténként szórakoztatom a gyereket, hétvégén próbálom magam utolérni házimunkával.
Kicsit kötöttem, kicsit hímeztem, de még nincs képem semmiről.
Igyekszem pótolni a bejegyzéseket és igyekszem olvasni is mindenkit, még ha nincs is nyoma nálatok, mert arra már nincs időm, hogy megjegyzést is hagyjak.
Előbb-utóbb változik a helyzet nálunk, talán kicsit több szabadidőm lesz és megint jövök sűrűbben.
Addig is alkossatok helyettem is.
Sziasztok!
